A lóverseny nagy hagyományokra visszatekintő sportág, Magyarországon Széchenyi István volt az első, aki felkarolta. Eleinte csak két ló versenyzett és nem is volt állandó pálya, ott futtatták a lovakat, ahol éppen volt rá hely. Kezdetben nem kapott díjat a győztes, a fő anyagi előny az volt, hogy a nyertes lovat utána drágábban lehetett eladni.
Ma a Kincsem Parkban rendezik a lóversenyeket, ezt a pályát 1925-ben adták át. A lovakra lehet fogadni, de nálunk nincsenek bukmékerek, mint Angliában. A legfontosabb különbség az, hogy a bukméker azonnal megmondja, mennyit nyer a fogadó, ha bekövetkezik a kívánt eredmény, míg a nálunk honos rendszerben ez csak a verseny után derül ki. Összeadják a feltett téteket, ennek 69,4 %-a a nyereményalap és ezt osztják annyi fele, ahányan nyertek. Ha sokan nyertek, természetesen többfelé oszlik a pénz, kevesebbet kap egy fogadó.
A lóverseny fogadás keretében egy vagy több lóra is lehet fogadni. Ha egy lóra fogadunk, eldönthetjük, hogy tétre vagy helyre tippelünk. Ha tétre fogadunk, azt gondoljuk, hogy a kiválasztott ló nyer. Csak akkor nyerünk, ha ez tényleg bekövetkezik. Annak persze nincs akadálya, hogy az egyik fogadás után egy másikat is kössünk, másik lovat megnevezve. A várható nyeremény ebben a fogadási típusban nem túl magas, a feltett pénz 3-8-szorosát lehet visszakapni, attól függően, mennyire esélyes ló nyert. A lóversenyekre való fogadáskor választhatja az élő fogadási opciót. Ha ez a játék nem felel meg Önnek, szerencsét próbálhat a kaszinó szerencsejátékban vagy a kaparós sorsjegyek. Jó profitlehetőségek is kínálkoznak nyerőgép játékaiban, vagy fogadni tőzsdéken.
Ha helyre fogadunk, akkor nyerünk, ha a kiválasztott ló az első három hely valamelyikére érkezik be. Ha hétnél kevesebb ló fut, akkor az első és a második helyezett megtippelésével lehet nyerni, Ezzel még kevesebbet nyerhetünk, hiszen a nyerési esély magasabb, mintha a győztest kellene eltalálni. Ez csak akkor hoz a feltett pénz duplájánál többet, ha nagy meglepetés az eredmény és éppen erre fogadtunk.